Atrocitás.hu - Láthatás börtönben

ugyved - Jogászaink válasza

|2008-10-06 20:35:50

Mindenekelőtt javaslom a büntetés-végrehajtási intézet belső szabályzatának részletes tanulmányozását, míg általánosságban a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 36. §-a rendelkezik az elítéltek jogairól, mely szerint az elítélt a kapcsolattartást illetően (egyebek között) a következőkre jogosult:
1. Jogosult a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által engedélyezett személyekkel való levelezésre. A levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott.
2. Jogosult továbbá arra, hogy legalább havonként látogatót fogadjon.
3. Az elítélt legalább havonként kaphat és küldhet csomagot
4. Távbeszélő használatára a büntetés-végrehajtási intézet lehetőségei szerint jogosult.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.), illetve annak kommentárja szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülőnek pedig ugyancsak joga és egyben kötelessége is, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen. Ez a kapcsolattartás joga. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A házasság felbontása ennélfogva nem járhat azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse. Mind a szülőnek, mind a gyermeknek törekednie kell a szülő-gyermeki kapcsolat fenntartására, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét, és különösen az élet sorsfordulóinál, tanulmányai megválasztásában, az életre való felkészülésében számíthat segítségükre (vö. LB 19. sz. irányelv).
A gyermeknek tehát az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja. A gyermek érzésvilágára ez károsan és kiszámíthatatlanul hat, s az is bekövetkezhet, hogy a gyermek szembefordul mindkét szülőjével.

A szülőnek - kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll - joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.
A Csjt. szerint a szülőnek joga van a gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Mivel azonban a távoltartásnak éppen az a célja, hogy a távoltartás hatálya alatt álló ne kerüljön sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatba azzal, akit a bíróság a határozatában megjelölt, a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a szülő a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárás során elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll, nem jogosult gyermekével való kapcsolattartásra. Természetesen, ha nem a gyermeke sérelmére elkövetett cselekmény miatt rendelték el a távoltartást, a szülő továbbra is jogosult a szülői felügyeleti jogának korlátozása idején is kapcsolatot tartani gyermekével.

Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt.
A kapcsolattartásról - a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt.
Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.
A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

A szülő joga és kötelessége, hogy gyermeke sorsát akkor is figyelemmel kísérje, ha gyermeke gondozásában, nevelésében közvetlenül nem vesz részt, mert szülői felügyeleti joga részben vagy egészben szünetel. A gyermek sorsának figyelemmel kísérése, erkölcsi fejlődésének elősegítése változatlanul kötelessége. Nem utolsósorban a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hogy különélő szülője szeretetét közvetlenül is érezze.

Pár éve kibővült a kapcsolattartási lehetőség a szülő és a gyermek között arra az esetre is, ha a szülő szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban van, feltéve, ha a kapcsolattartás a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhatóság a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 28. § (4)].
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szabályozása szerint a gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolattartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére - a jegyző véleményének figyelembevételével - a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.
Amennyiben a felek nem tudnak maguk megegyezni, úgy főszabály szerint a gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik. A gyámhivatal, illetőleg a bíróság - kérelemre - elsősorban akkor jogosítja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné.

Természetesen a fenti tájékoztatás csupán általános jellegű, de remélem hasznára válik és segít eligazodni a lehetőségei között.

börtön - Börtön

|2009-08-11 09:36:05

Jó napot kívánok !

Lenne egy hatalmas problémám,legalábbis engem most nagyon földhöz vágott.
A páromat letartóztatták, de viszont fogalmam sincs a láthatóság feltételeiről, hogy mi kell hozzá, ilyesmi.
Pl.a láthatóság, telefon beszélgetés, csomagküldés a hivatalos lakcímhez van kötve, vagy ideiglenes lakcím is elfogadott, netalántán munkahely címe?

Az a problémám, hogy ha kapok levelet a páromtól, azért nem szeretném ha a hivatalos címre küldenék, mert sajnos a szüleimmel biztosan megszakadna emiatt a kapcsolat,de viszont a páromat is nagyon szeretem. Így nem tudom mit tegyek. Vagy hogy egyáltalán mit lehet tenni.A személyim lejár most hosszabítom majd meg, és nem tudom hogy estelg akkor lehet e olyat hogy ideiglenes lakcímet csináltatni, vagy ilyesmi,

Legyen oly kedves írjon !
Előre is nagyon szépen köszönöm !

Üdvözlettel: Melinda

Kategóriák

Belépés

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

Népszerű sztorik

Friss sztorik

Gyakori kulcsszavak