Kezdőlap arrow Kategóriák arrow Vendéglátás arrow Pizzéria kocsma

Belépés
Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
Pizzéria kocsma
Felhasználói értékelés: / 9
LegrosszabbLegjobb 
Írta: Máténé Szöllősi Andrea   
2008. October 06.
Üdvözlöm!
Vidéki kertesházban lakunk ahol a közvetlen szomszédunkban pizzéria van ami kocsmaként üzemel. A részeg emberektől se éjjel se nappal nem lehet piheni. Üvegeket dobálnak a kapunk elé itt fetrengenek, kiabálnak. Férjemet megütötték amiért szóvátette és a kapunkat rugdosták.

Bírósági ügy lett ahol józanul bocsánatot kért az illető. 3 kisiskolás gyermekünk van akiket féltünk nehogy eltalálja őket egy üveg arról nem is beszélve, hogy előfordul az iskolában elalszanak a fáradtságtól. Jegyzőhöz panaszt adtunk be, a helyszini szemlén közölték velünk nem zárnak be azért egy kocsmát mert nekünk nem tetszik és nálunk nincs csendrendelet.Persze a polgármesteri hivatalban azt mondták a bántalmazás nem rájuk tartozik azt nem veszik figyelembe. Folyamatosan nem tartják be a zárórát és az iskola 200 méteren belűl van. Erre azt válaszolták, mivel 4 éve üzemel rájuk nem vonatkozik, hogy szeszesitalt árulnak iskola közelében. Nagyon kérem ha van még is bármilyen lehetőség amivel érvelhettünk kérem segítsen.

Köszönettel Máténé!

 

Hozzászólások
Keresés
ugyved  - Jogászaink válasza   |2008-10-06 10:01:31
A beérkezett sztorik alapján úgy látom, általános probléma a szomszédban működő kocsma, vagy kocsmaként funkcionáló egyéb vendéglátóipari, kereskedelmi egység okozta zaj, kosz és általános kényelmetlenség.

A helyzet megoldására - az egyéb, helyi rendeletek nyújtotta megoldásokon túl - a következő javaslataim lennének:

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozza a csendháborítást, a köztisztasági szabálysértést, valamint a szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegését is mint szabálysértési tényállást. Ezek alapján kezdeményezhető az illetékes hatóságnál (pl. rendőrség, közterület-felügyelet) , hogy a jogszabálysértővel szemben pénzbírság kerüljön kiszabásra.

Csendháborítás

6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Köztisztasági szabálysértés

7. § (1) Aki
a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,
b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése

12. § (1) Aki
a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi,
b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki,
c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki,
d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.


Egyik beírónk jelezte, hogy a 30.000,- Ft-os bírságot nevetve kifizeti a szabálysértő. A felvetés első látásra jogosnak tűnhet, de fontos szem előtt tartani, hogy az egyes szabálysértésekért külön-külön kiszabható a bírság, így adott helyzetben 80-100.000,- Ft-ra is rúghat a mértéke. Külön kiemelném, hogy a szabálysértési bírságot ilyen esetekben egy este folyamán akár többször is kiszabhatja az eljáró hatóság. Amennyiben tehát valamely éjszaka alatt bejelentést tesznek és a kiszálló hatósági személy megbírságolja a szabálysértőket, majd tovább folytatják a jogszabályellenes magatartásukat (pl. továbbra is hangoskodnak, üres üvegeket dobálnak& stb.), akkor ismételten kérhető a hatóság eljárása és a szabálysértők megbírságolása.
Feltételezem, hogy amennyiben a probléma folyamatosan fennáll, úgy néhány nap után a kereskedelmi egység tulajdonosa is elgondolkozik azon, vajon megéri-e neki a szabályok ilyen formán történő be nem tartása.

Másik  kicsit elegánsabb, de idő-igényesebb  megoldás lehet társasházak esetén, ha a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 17. §-ában foglalt lehetőségükkel élve a szervezeti-működési szabályzatban meghatározzák a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően.
A Tht. 16. §-a amúgy is aképp rendelkezik, hogy a tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében ugyan megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga, de ezenjogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.
Amennyiben a jövőben a szervezeti-működési szabályzat előírását bármely tulajdonostárs megsérti (például a lakásban műhelyt, kocsmát& stb. üzemeltet), a közösség megalapozottan kérheti az e tevékenység végzésétől való eltiltást.

A tevékenység végzésével kapcsolatban a következő szabályokra hívnám fel szíves figyelmüket:

Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint A kereskedő csak jogerős határozattal, működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét. A kereskedő a működési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani és azt az ellenőrzések során bemutatni, illetve azt az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni.
Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását főszabály szerint a jegyző jogosult ellenőrizni.
Amennyiben a kereskedő az üzletkörét engedély nélkül változtatta meg, engedély nélkül további tevékenységgel, termékkörrel bővítette, a jegyző az előírásokba ütköző tevékenység folytatását, termékkör értékesítését megtiltja. A jegyző megtiltja továbbá a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc& stb. folytatását a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj [vö. a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet] esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében. A jegyző e bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.
Abban az esetben, ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja.
Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni.

A fentiek alapján tehát jól látható, hogy a társasház lakóinak zavarása, a kereskedelmi egység nem működési engedélynek megfelelő üzemelettése& stb. igen komoly jogkövetkezményekkel járhat és a jog védelmet biztosít az ilyen esetben sérelmet szenvedő fél számára is.
admin   |2008-10-06 11:53:11
Kedves Andrea,

története nagyon hasonló a "Két lépcsőház kocsmája" és az "ABC vagy kocsma" történetekhez. Javaslom olvassa el ezeknél a jogász válaszait, ha nem talál további jogi lehetőségeket, kérem jelezze felénk.
mateneszollosi   |2008-10-06 13:47:23
Üdvözlöm!
Sajnos, mint írtam mi már túl vagyunk a jegyzőn. Azt mondják eltörölték a csendháborítást amire a mi községünkben nem született rendelet. Ha most
30 000Ft-ra meg is büntetik a tulajt az neki csak aprópénz és rövid időn belűl kezdődik minden elöről. Arra lennék kiváncsi milyen indok kell, hogy az ilyen helyeket belehesen záratni ami másra veszélyes és zavaró. Ha valaki tud segíteni nagyon megköszönném. Tisztelettel, Máténé!
mateneszollosi   |2008-10-22 19:43:04
Üdvözlöm Önöket!
Sajnos ma megkaptuk a Jegyzőtől a határozatot és mindenben igazat adtak a kocsma tulajdonosának és mi csak rosszakarók vagyunk. Sajnos egy kis községben főleg ha képviselő a kocsma tulaja neki mindent szabad a polgármesteri hivatalban mindenki a csókosa. Szomorú, hogy vidéken nem érvényesek a törvények. Köszönöm a segítségüket de mi nem tehettünk mást amíg sógór-koma-rokon űl a tűznél.
mateneszollosi  - kérdés   |2009-01-06 08:55:47
T. Ügyvéd!
A Közigazgatási Hivatal ma megküldte az elutasítását. Amíg nem tudták kiről van szó telefonon elárulták, hogy mivel régen cukrászda volt ezért aláírást kellett volna kérni a szomszédoktól, mert pizzéria és presszó lett belőle. Az erre vonatkozó törvényeket letudná nekem írni, hogy tudjak mire hivatkozni? 2003-ban amikor ide költöztünk cukrászda volt, a következő évben lett kocsma. Még egyet kérdeznék. Hová tehetek bejelentést ha bizonyítani tudom rendőrségi telefonhívással, hogy nem tartották be a zárórát? Ha a jegyzőnek akkor neki milyen lépéseket kellene tennie? Előre is köszönöm segítségét, tisztelettel Máténé
Jogász  - Jogászaink válasza   |2009-01-10 17:48:11
> A Közigazgatási Hivatal ma megküldte az elutasítását. Amíg nem tudták kiről van szó telefonon elárulták,
> hogy mivel régen cukrászda volt ezért aláírást kellett volna kérni a szomszédoktól, mert pizzéria és
> presszó lett belőle. Az erre vonatkozó törvényeket le tudná nekem írni, hogy tudjak mire hivatkozni?
> 2003-ban amikor ide költöztünk cukrászda volt, a következő évben lett kocsma.

Nem csak "aláírás" kellett volna, hanem az átalakításhoz építési engedély kell.
Az engedélyezési eljárásban pedig a szomszédok ügyfélnek minősülnek.
Az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről)
szerint az építmény "rendeltetésének megváltoztatásához" is építési engedély szükséges.

34. § (1) ... építmény, ... megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához,
... rendeltetésének megváltoztatásához ... az építésügyi hatóság engedélye ... szükséges.

Ha engedély nélkül, vagy attól eltérően alakították át, fennmaradási engedélyre van szüksége.
A bejelentést az engedély nélküli építési munkáról az illetékes építési hatóságnál lehet megtenni.
Az elsőfokú építési hatóság a jegyző, de nem a település jegyzője, hanem a 343/2006. (XII. 23.)
Kormány rendelet 1/A mellékletében meghatározott építésügyi körzetközponti település jegyzője.
(Pl. Kalocsa ellátási illetékességi területe: Bátya, Drágszél, Dunapataj, Dusnok, Dunaszentbenedek,
Fajsz, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Kalocsa, Miske, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Uszód)
Az építési hatóság köteles ellenőrzést tartani, és a feltételek fennállása esetén (ha szabálytalanságot
tapasztal) a megfelelő intézkedést megtenni. (Kötelezés, bírságolás, stb.)

48. § (9) Az építésügyi hatóság ... a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül,
legkésőbb azonban az építés befejezésétől ... számított tíz éven belül intézkedhet.

Ebben az időben még bőven benne vannak.


> Még egyet kérdeznék. Hová tehetek bejelentést ha bizonyítani tudom rendőrségi telefonhívással,
> hogy nem tartották be a zárórát?

A jegyzőnek.

> Ha a jegyzőnek akkor neki milyen lépéseket kellene tennie?

- működési engedély visszavonása
- üzletet bezáratása (ideiglenesen vagy véglegesen)


133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről

2. § (1) A kereskedő csak jogerős határozattal kiadott működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.
(4) A működési engedélyt a kereskedő köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni.

3. § (2) A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni...
g) az üzletkör, üzletkörök megnevezését,
i) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét,

5. § (4) A jegyző a működési engedély megadásáról rendelkező határozatot közli
b) az üzlet és a közvetlenül szomszédos - az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú - ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival)

21. § (3) Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző saját hatáskörében hivatalból vagy a kereskedő tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzésére egyébként jogosult más hatóság kezdeményezésére határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja.
(4) A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha
a) a kereskedő a jegyzőnek a Kertv. 9. § (5) bekezdés e)-g) pontja szerinti tiltó határozatában a jogsértés megszüntetésére előírt határidőn belül a megtiltott tevékenységet tovább folytatja,
b) a (3) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak,
c) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn;
d) az üzletben engedély nélkül működtetnek az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti pénznyerő automatát, vagy a szerencsejáték-szervező a játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
e) a kereskedő az Szt. 29/A. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,
f) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt engedély nélkül továbbra is nyitva tart,
g) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt, használatának megtiltása ellenére tovább használja.
(5) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni.
(6) A jegyző a működési engedély visszavonásáról és az üzlet bezáratásáról szóló határozatát közli az 5. § (4) bekezdésében megjelölt személyekkel, hatóságokkal, szervezetekkel, valamint az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal.


Persze a konkrét helyzet sok mindentől függ:

a) Építési ügy:
- van-e, volt-e építési engedélye a rendeltetés megváltoztatásához
- engedély nélkül változtatta-e meg a funkciót vagy
- engedéllyel, de attól eltérően vagy
- engedéllyel, annak megfelelően

b) Az üzlet működtetése:
- van-e működési engedélye
- ha van, az pontosan mire szól, (cukrászda / pizzéria / presszó), és milyen nyitvatartásra,
- engedély nélkül üzemel-e, vagy
- engedéllyel, de attól eltérően, vagy esetleg
- engedéllyel, és azt betartva


Mind a két ügyben, mint szomszéd meg kellett volna kapniuk a határozatokat.
mateneszollosi   |2009-01-11 09:41:06
Nagyon szépen köszönom gyors válaszukat, remélem erre hajlandó lesz végre a jegyző is reagálni. Tisztelettel Máténé
mateneszollosi  - kérdés   |2009-03-02 14:48:24
T. Ügyvéd!
A Köz.Ig. Hivataltól újabb levelet kaptunk, amiben új eljárásra utasították a Polgármesteri Hivatalt. Ebben leírták azokat a paragrafusokat amiket Ön is megírt nekünk. Most lett volna határozat hozatal, de a pizzéria tulajdonosa bíróságra viszi az ügyet, ezért a jegyző felfüggesztette az eljárást. 15 napon belűl lehet fellebbezni. Ez arra vonatkozna, hogy a bírósági tárgyalásig még is kérhettünk határozatot? Amúgy sem értem milyen alapon fordul bírosághoz, amikor még semmilyen határozatott nem hoztak ellenük. Mi vagyunk a panaszosok és mégis ő kérheti az ügy felfüggesztését? Előre is köszönöm segítségét Máténé!
Jogász  - Jogászaink válasza   |2009-03-12 22:35:10
Hát, elképzelhető, hogy a jegyző megint nem igazán helyesen járt el.

> Most lett volna határozathozatal, de a pizzéria tulajdonosa bíróságra viszi az ügyet,
> ezért a jegyző felfüggesztette az eljárást. 15 napon belűl lehet fellebbezni.
> Ez arra vonatkozna, hogy a bírósági tárgyalásig még is kérhettünk határozatot?

Igen. Az eljárást felfüggesztő végzés ellen lehet fellebbezni. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy fennálltak-e a felfüggesztés feltételei, jogszerű volt-e a felfüggesztés. Ha nem volt jogszerű, akkor a felfüggesztést hatályon kívül helyezik, és a jegyző köteles határozatot hozni.


A Ket. (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) szerint:

32. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
...
(3) Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki, és
b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
(4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti.
...
(7) Az eljárás felfüggesztéséről a hatóság végzéssel dönt.
...


Jó lenne tudni, hogy a jegyző hivatalból /Ket. 32. § (1)/ vagy az ügyfél kérelmére /Ket. 32. § (3)/ függesztette föl az eljárást. Ennek elvileg benne kellene lenni a végzésben.
Ha a pizzéria tulajdonosának kérelmére, akkor ez nem jogszerű, mert a 32. § (3) b) nem teljesül (van ellenérdekű ügyfél, és az ellenérdekű ügyfél nem járult hozzá a felfüggesztéshez).
Az, hogy pontosan milyen iratok keletkeztek az ügyben, pl. adott-e be ilyen kérelmet, és ha igen, pontosan mire hivatkozott benne, a polgármesteri hivatalban tekinthető meg.
Elképzelhető az is, hogy adott be kérelmet, de a jegyző mégsem a 32. § (3) alapján, hanem 32. § (1) alapján, hivatalból függesztette fel az eljárást. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy a hivatkozott per tárgya olyan kérdés-e, aminek az előzetes elbírálásától függ a jegyző előtti eljárás érdemi eldöntése.

Ehhez persze tudni kellene, hogy milyen perről van szó, és egyáltalán, kit és miért és hol perelt be a pizzéria tulajdonosa. Ezt a helyi vagy a megyei bíróság ügyfélszolgálatán lehet megkérdezni, a felperes neve alapján. A per tárgyát a felek nevét, valamint a tárgyalás helyét és időpontját megmondják. A tárgyalás nyilvános, meg lehet hallgatni, jogi érdek esetén be is lehet avatkozni, akár írásban, akár ott a tárgyaláson, szóban.


Tehát ha nem teljesülnek a 32. § feltételei, akkor érdemes fellebbezni a felfüggesztő végzés ellen.
mateneszollosi   |2009-03-19 09:51:33
Üdvözlöm!
Felhívtam a Kecskeméti Köz. Ig. Hívatalt és azt mondták, hogy ellenük lett beadva a kereset, mivel szerintük nem volt helyes újabb vizsgálatot elrendelniük. Szerintük a dunapataji Pol. Hiv. jól döntött. A Kecskemétiek már megtették a bíróság felé a jelentésüket. Állítólag talán 2 hónapon belűl lesz eredmény. Köszönöm válaszukat a további fejleményről majd értesítem Önöket.
Tisztelettel Máténé
pusi001  - bezárás   |2009-09-13 00:23:41
T. Ügyvéd!

Érdeklődnék, hogy aláírásgyűjtéssel, vagy esetleg közintézményhez (pl vasútállomáshoz)való közelségre lehet-e hivatkozni, hogy bezárjanak egy disco-t?
Köszönettel: Zoltán
Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."
 
< Előző   Következő >
[ Vissza ]